http://dumaszinhaz.blog.hu/2011/11/23/felorult_tomeghatas
Itt el is lehet olvasni,mi volt hogy volt,ki volt ott.....rólam is írtak :)))A képen én veszettül magyarázok,Csenki Ati meg abal alsó sarokból nagyon figyel:)))
Node,vissza arra amiért a legöbben itt vagytok és olvastok:)
Még mindig kapok leveleket,amire igyekszem is válaszolgatni.
És mikor válaszolok akkor ihletet kapok,felidézem mi,hogy volt......
Sajnos senkivel sem tudom,megosztani azt az érzést,gondolatokat,ami végül elindította nálam ezt a fogyás folyamatot!!!!!!! Bár át tudnám adni ami akkoriban a fejemben volt,de sajnos nem tudom! Így csak leírni tudom,mik jártak akkor a fejemben!
Ma is válaszoltam egy anyuka levelére!Neki is, mint sokan másoknak,az volt a kérdése,hogy mi volt az ami átlendített,elindított a fogyás útján????
"Nehéz nagyon azt visszaadni,ami akkoriban az én fejembe lezajlott!!!!
De csak körvonalakban tudom,neked ezt leírni!
Még a várandósság előtt is nagyon sokszor tépelődtem azon,hogy "úhha,le kéne fogyni,mert ez így nem vezet semmi jóhoz"!
De mindig csak napolgattam a dolgot.......aztán mikor ott voltam,a védőnőnél és hónapról hónapra egyre több lett a súlyom, valahol érdekelt is meg nem is!
Tudtam hogy űber gáz és sok,hogy 120kiló vagyok(mert szülni kb. annyival menetm).Aztán utána úgy voltam vele,hogy oké hízni ne hízzak tejem legyen és ennyi.Ja és azzal is vígasztaltam magam,hogy majd szülés után 6hónappal vagy 1 évvel,majd már lemennek a kilók,mert miért ne mennének le,hisz a szoptatással mennyi sok kalóriát lehet égetni!
Aztán hamar leesett,hogy kevés tejem van.......örültem hogy fél éves koráig eltudtam látni tejjel Nanit!
Aztán ott volt, egy újabb arcon csapás,hogy "hahóóóóó,most már nem szoptatsz,ideje lenne valami megoldást keresni!" És nagyon sokat járt ezen az agyam,hogy mit kéne, amit egy életen át tudok tartani???!!!!!
És akkor összeállt a fejembe a dolog. Nem akartam lemondani semmiről persze tudtam azt, hogy nem ehetek több szelet kenyeret,meg nem ehetek csokikat.........de emelett szerettem volna enni,sütit,édeséget,tésztát..........szóval azokat amit addig is!
Tudtam ,hogy én az esti sok sok evéstől híztam el,volt hogy egész nap semmit sem ettem,de este....................hát adtam az élvezeteknek,akkor is ettem ha nem voltam éhes,mert hát finom íze van!!!
Szóval,megegyeztem magammal,hogy eszem amit szeretek,de sokkal kevesebbet(a régi mennyiséghez képest) és a vacsorát elhagyom!Így ha bármikor éhes is lennék,az elején míg hozzá nem szokom,akkor is feltudom magam "pofozni" azzal,hogy hahóóóó ehetsz amit akarsz,ennyit ki kell bírni,hogy este nem tömöd a búrád!!!!
És hát ott volt a nagy másik motíváló erő, a KISLÁNYOM! Nem akartam,hogy az legyen,hogy csak azt látja,hogy én mennyit eszem és csak hízom,hízom........majd egyre betegesebb leszek......Sokáig szeretnék élni,hogy sokig együtt lehessek Vele!!!!
És ott volt az is,hogy egész 9 hónap alatt,nem volt semmi hátfájás,lábfájás.......(volt egy életmentő vakbél műtétem és ennyi,meg vizesedtem...) De ahogy Nani megszületett,nem sokkal rá jött is az,hogy kínkeservesen tudtam csak leguggolni,lehajolni........fájtak az izületeim......és utáltam ezt!Nagyon sokszor fent volt a savam.........szóval nem éreztem túl jól magam!
Ez a sok zavaró tényező indította el nálam,azt a folyamatot,hogy kész elég volt!!!!!!!És nekifogtam, az "új életemnek":) Nehéz volt az elején,de legalább elkezdtem,eleinte nem is mentek le a kilók majd 1 hónapig.........de úgy voltam vele,ha most ennyi idő után megadom magam,akkor később csak rosszabb lesz! És akkor vártam és tudtam ,hogy majd egyszer el fog indulni a fogyás,persze tudtam azt, hogy nem romhamtempóban.Mivel ha eszem mindent és nem épp teljeskiörlésű ezt meg azt,és nem édeskés ilyen olyan szerekkel készítem az ételem........akkor biztos tovább tart,de nekem ez megérte.Reálisan 2 évet adtam magamnak,hogy a 70kilót elérjem.Sosem néztem egy nagy számként a leadandó kilókat,mert akkor csak stresszeltem volna,hisz ilyen sokat képtelenség leadni! Inkább úgy álltam hozzá,hogy havi legalább 2 kiló menjen le,vagy heti 0.5-0.7deka és akkot már jó is vagyok,mindig előre számolgattam,hogy kb mennyinek kell lennem következő hónapban :) És végig hittem abban,hogy elérm azt a 70kilót,és mikor a közelébe kerültem már a 65kg volt a cél!!!!!!!!
Egy másik anyuka,azt kérdezte(nem ő volt az első:),hogy bírom megállni azt,hogy 6 óra(bár az én esetemben du.4óra, mivel már régóta 4 óra után nem eszem).Szóval hogy bírom megállni, hogy 6 után nem eszem,csak vizet iszom!??? Mert az eszével tudja,hogy mit hogy kéne,meg nagyon akarja is a fogyást,de mégse.............megtörik a varázs és ő is leül vacsizni a családdal!
Nos,ez is egy olyan kérdés,ami nem egy meghatározott gondolat,ami áll 1-2 dologból! Mindennek vannak következményei!
Én mindig úgy tudtam magamnak megálljt parancsolni,hogy tudtam,az az x falatka lehet nem sok,de egy egész lavinát indít el.........és ha azt hazudom magamnak,hogy "jajj csak ma este egy picit" akkor az egy nagy kamuzás,mert csak kifogást keresel arra,hogy bűnözz,és aztán úgy is bűntudatod lesz,mert józan ésszel tudtad ,hogy az nem fog előrébb vinni a célod felé!
És az a kis falat,majd holnap este is egy kisebb-nagyobb falat lesz.........még egy nap észbe kapsz és látod,hogy az addig leadott kilókat fel is szedted.Vagy azt veszed észre ,hogy jaaa így nem is fogyok,pedig én megpróbáltam.......... Ez nem próbálkozás!
Ha valaki akarja a változás és tesz érte,akkor meg is lesz az eredménye!
Ez mind mind agyban kell eldönteni!!!! Nem hiszem,hogy itt főként a kitartásról van szó!!!! Inkább az a lényeg,hogy meg kell tudni értetni magaddal,azt,hogy ha valóban akarod a változást,akkor nemet kel tudni mondani az esti evészetnek!Nem arra kell gondolni,hogy most szegény te(mert én régebben a fogyókúráimnál,bizony jajj de tudtam magam sajnálni,hogy jajjj most Dóri nem ehet ezt meg azt ....jujj szegény,és a többiek meg milyen jóízűen esznek..... NEM!!!!!!!Ezt nem kell sem gondolnunk,sem éreznünk! Ezeket ki kell cserélni más fajta gondolatokkal!!! Pl. Na most ők sonkás,sajtos melegszendvicset esznek,és méghozzá milyen jóízűen! Nem baj,én majd holnap reggel eszem ugyanezt és még fogyni is fogok,mert most ellen tudtam állni!!!!!Hisz nem mondok le róla,csak épp akkor ott már este nem ehetem meg,mert fogyni szeretnék!
Ez amit,én csináltam/csinálok,nem egy szigorú szabályokkal teli étrenden nyugvó fogyókúra.Itt az agyad kell átállítani egy új étkezésre!Ami persze némi áldozatokkal jár!!! De inkább kihagymom az esti vacsorát,mint hogy salátán és puffaszott hungarocel kenyeren élljek.Eszem amit szeretek de este nem!!!!!!!!Ennyi:)
Akik régebben is olvastak,azokan nem volt új ez a bejegyzés:) Én hiszem,hogy itt az számít a leginkább ,hogy miket gondolsz és mik zajlanak le a fejedben!Ha pozitívan állsz hozzá a fogyáshoz,vagy bármihez ami az életedhez kapcsolódik,akkor abban jól fogsz teljesíteni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése