Hízás.......Fogyás...... no és a sex!!??

Na igen,erről ezidáig nem is igen "beszéltem" pedig 2010 óta nem egy nem két dologról írtam.........ez valahogy TABU téma, nem csak nálam úgy általánosságba véve nem beszéli ki az ember. Mint ahogy azt sem épp mekkorát alkotott a vécén. Mégis valahol fontosnak találom, ezt a sex témát, mert hát szervesen hozzákapcsolódik az ember életéhez. És valljuk be őszintén nem is annyira rossz elfoglaltság. Főleg akkor mikor mi magunk is harmóniában vagyunk a saját testünkkel! És mit értek ezalatt??? Máris írom......
Ha most mindenki e sorokat olvasva itt vagy ott magára ismer, az azért van mert NŐ! :)
Nem kevés olyan emberrel beszélgettem az elmúlt években(nyilván nőkkel),akik hiába is voltak szerelmesek (kölcsönösen egymásba) de beárnyékolta a 'légyottokat' a sok kétség...és feszélyezettség.....
Mert valaki legyen rajta akármennyi súlyfelesleg,akár csak 5 kiló vagy 55 kiló....nem szereti a hasát, fenekét, combját, mellét,nyakát.....stb. és nem is szereti ha ehhez hozzányúl a párja vagy simogatja, puszilgatja/puszilgatná....Saját magát ostorozza ezekkel a kérdésekkel,hogy  .... " Vajon biztosan tetszem így is a páromnak! És nem csak úgy mondja,hogy így is szeret és elfogad??!!!"
Mert pl. én, főleg tizenévesen gyakorta feltettem magamban ezt a kérdést, hogy nem vagyok egy sudár alkat és nem rendelkeztem normális vagy afeletti egóval.....és csak egy süket szöveg ez a.... " Nekem te vagy a legszebb drágám! elcsépelt "duma" !!!! Én ezt sosem tudtam bevenni :D  Mert mindig utána gondoltam, hogy lehet hogy nekem épp ő a legjobb,legtökéletesebb.......de ha az ember őszinte akar lenni,akkor bizony be kell látni,hogy van jobb képű,sármosabb  pasi is a világon....de lehet őt nem kapnánk meg! Mint ahogy nem minden pasinak jut egy playmate lány.
Az én gyakori kérdésem az volt páromhoz,hogy " szerinted nem túl nagy a fenekem??!" .....kezdetben mikor még lángoltak az érzelmek....válasz........" nem dehogyis nagy!!!!!"
Aztán kicsit később mikor már megszoktuk egymást........" Nem,pont jó méééég elfér a két markomba!"""
Aztán jó néhány év után, mikor már a "megvan" státuszon  túl vagytok és már felugrott az  az X kilónyi szerelem háj......már megkapod,hogy "nagy kofferbe jó pakolni!" és ha még tovább bírjátok és még inkább jönnek fel a kilók....és igazán őszinte ,de nem túl sértő választ vársz,akkor kapod meg........." háááát nem kicsi, de tornával biztos lemegy!!!"
Én ezt már anno végig zongoráztam.......egyet tudtam akkor is és most így utólag is   leszűrni,hogy felesleges volt megkérdezni.....hiszen mindegy milyen választ kaptam ,attól sem nagyobb nem lett az önbizalmam,és nem is igen hittem a "jó" válasznak sem.....és hát a fenekem sem lett kisebb! Mióta lefogytam senkitől soha nem kérdeztem meg(talán max Tesómtól 1x,mert ő korrekt módon megmondja) hogy mégis mekkora a hátsóm!
Visszatérve a "hálószobai titkokra".... akkor a legjobb ha az ember sem előtte, sem közben és utána sem tépi magát azon,hogy nem sexy és bláááá az egész teste......

Amik szerintem beárnyékolják........nyilván a teljesség igénye nélkül,csak ami úgy általánosságba véve szokott "gondot" okozni
- jajj csak ne lásson meg anyaszült meztelenül
-csak félhomályban vagy sötétben
- megy a válogatás a pózok között , (plusz súllyal nem is biztos hogy mindegyik megy)
- nem kedvelt testrészek érintésétől való viszolygás
..................................................................stb

Amúgy tényleg mindegy is, hogy mennyi az a plusz kiló mert ducin is lehet jó a sex, csak ahhoz hogy ne legyenek kérdéseink,félelmeink,aggályaink ahhoz el kell fogadni magunkat vagy tenni kell érte,hogy  ne legyenek önértékelési gondjaink ....és a másik,hogy a férfiak ha nem is ennyire mint mi nők, de ők is biztos,hogy felteszik maguknak ezeket a kérdéseket.....csak ők erről inkább nem beszélnek.
Természetesen valahol most,még ezután is tabuként kezelem a saját életem ezen részét :) De egyet biztosan meg tudok osztani veletek. Mégpedig, mikor túlsúlyos voltam 90-100 kiló körül és + még afelett már nagyon nem voltam harmóniában saját magammal! Mióta elkezdtem az életmódom átformálni és a fogyás útjára lépni, fokozatosan kerültem "jó viszonyba" önmagammal.És itt nem csak a tabu részére gondolok. Jobb felemelt fejjel járni mint a földet nézve jönni menni az emberek között! :)

Sztereotípia....mindenkiről....mindenhol...mindenkitől....mindenkor

Mi emberek legyünk bárhol,bármikor....ha látunk egy olyan embert,aki eltér az átlagostól,akkor automatikusan hajlamosak vagyunk felszínesen megítélni a másikat a külseje vagy viselkedése miatt. Mindenki másképp reagálja le a látottakat  néha hallottakat.
Na de miért is kezdtem ezzel a dologgal foglalkozni??!!
Mivel tömegközlekedéssel megyek a munkába figyelem az ebereket,ki hogy viselkedik...én nem a mobilt meg  azt ezt azt nyomkodók társaságát tarkítom.
A hévnél együtt szoktam felszállni egy   véleményem szerint olyan jó 30-35 körüli hölggyel akivel együtt szoktam utazni egész a végállomásig. És tipikusan az az ember,akit nem lehet nem észrevenni.
Szép vékony ,tökéletes test, első ránézésre(de még másodikra is) nem az Isten adta a kebleit. Szőkés barnás  fenékig érő szög egyenes haj...smink divatos nőcis ruhák (szűk csípő farmer, 11 centis tűsarok...szépen is tud benne menni) szóval eléggé ott van a hölgy! Egyszer épp egymással szemben ültünk a héven ő épp szundikált és akkor "mértem fel,hogy milyen az arca....a műszempillái ahogy csukva volt a szeme, az arca közepéig értek.... a száját nem tudta rendesen összezárni, mindig volt ott egy kis hézag....(gondolom a feltöltés miatt).....

Ahogy leszállt a hévről nem hazudok,hogy kortól,nemtől, nemi identitástól függetlenül MINDENKI megnézte!!!! Szerintem nem kell részleteznem,hogy a fiatal srácok mint a meztelen csiga úgy húzták maguk után a nyálcsíkot....akik esetleg a párjukkal,barátjukkal voltak, ott a nők a pasijuknak,barátjuknak " nézd mááár ,hogy néz ki  a műpicsa" az idősebbek szörnyülködve......követték végig a szemükkel ,főleg mikor ment fel a 4-6 villamoshoz és a csípő naciból kivillant a villanyszerelő dekoltázs.
Bennem az első felmerülő kérdés az volt mikor először láttam.,hogy... "hova mehet dolgozni?"
Aztán amikor ott ült velem szemben, egy csomó kérdésem lett volna hozzá,hogy mennyire teher neki,hogy mindenki az emberek zöme ahogy ránéz egyből a rosszat feltételezi róla....és nem sokra nézik......mennyire unja már a tolakodó férfi tekinteteket.......
Valahol nem azt mondom,hogy sajnálom, inkább együtt tudok érezni vele......mert biztos valahol már a könyökén jön ki a sok összesúgás....csak úgy tesz mint akit nem érdekel a dolog.
Ahogy ezeken gondolkodtam, egy másik feltűnő emberre lettem figyelmes egy emo-s lányra.......és nap mint nap ő is kapja az összesúgásokat......és mindenki aki kicsit is eltér az átlagos,megszokottól....... legyen az hajléktalan, agyontetovált, egy fiatal lány egy jóval idősebb férfival, egy  totál piercinges  ember,egy duci ember vagy épp egy nagyon vékony....de a túl tökéletes sem jó.......megfelelni mindenkinek nem lehet........
Igyekszem nem felszínesen megítélni az embereket, csak mert épp eltér a megszokottól..... hisz nem tudom miért olyan amilyen !

Méhsüllyedés és a mikró

Ma kaptam  egy kis lecseszést az egyik nyugdíjas gyógyszerész-természetgyógyász-gyógytornász kolleginától .....szó volt róla,hogy mozgás.....stb. mire említettem,hogy egy 30 napos guggolásos kihívás féleséget csinálok, napról napra egyre többet........mire totál kiakadt,hogy fejezzem be mert ezzel a méhemet tönkre teszem. Hisz a mozdulat amit a guggolásnál végzünk hátra felé tolja a méhet(méhsüllyedéshez,méhelőleséshez vezet).....ugyanígy nagyon káros az összes  aerobic torna,sőt a súlyokkal való edzés is. 50-60 éves kortól kezdenek jelentkezni ezek a medencetáji gondok és az ezzel járó súlyosabb szövődmények. Mutatott( hangsúlyozom nyugdíjas  csöpp kis asszony) gyakorlatokat,mit is kell csinálni és hogy! Azt azért nem mondanám,hogy rám hozta a frászt, de bevillant az ,hogy a nőgyógyászom többször is említette a méhszáj vizsgálatok közben( kismamaként) ,hogy hátra felé helyezkedő,dőlő méhem van.......szülésnél is voltak ezért gondok,mivel nem illeszkedett be jól Nani. Nos, nem tudom,biztos van benne valami, hisz ez a szakmája és tudhat valamit.

Nem csak ezért hanem azért is,hogy a combom hátsó része(ami sokkal kritikusabb mint  elől) is edzésben legyen és ne legyen lötyi..... ugyan így tartom a "programot" annyi különbséggel,hogy másféle comb gyakorlatokat végzek a darabszámokat megtartva :)
Persze volt hallgatóság( talán 15-en dolgozunk az irodában) és ebédszünetben tudunk értekezni,beszélgetni erről arról). Valaki azt mondta,hogy a narancsbőrös combhoz  helyesen kell étkezni, ami igaz is......de attól sajna még,hogy zöldséget eszel és cukrot meg ezt azt amazt nem,attól izmod nem fog magától nőni! :S
De van más téma is, pl azt is megtudtam,hogy  mérget eszem,mert az ebédem a mikróban melegítem meg.Persze megkérdeztem,hogy miért is ???? És az volt a válasz...hogy a mikrohullámoknak köszönhetően az étel molekulái megváltoznak és a párolt zöldségnek, rizsnek, húsnak...stb a szerkezete is átalakul és így a szervezetünk nem táplálékként reagál rá, hanem méregként.

A mikrós dologban is lehet valami.....de mi van ha egyszer a gáztűzhelyről mondanak valamit,hogy az is mennyire nem jó! Például mikróban sült,főtt,párol ételeket nem készítek csak melegítésre használom...... és nagyon,nagyon ritkán mirelitet kiolvasztani.
És Ti......hogy látjátok ezt a méhes és mikrós dolgot? :)

Itt lehet még bővebben olvasni a méhsüllyedésről,előredőlésről) .Olvassátok el ,mert tényleg vannak benne hasznos infók.
http://fru.szimpatikus.hu/mehsullyedes-meheloeses/

Fordult a kocka.......

Az elmúlt hetekben már sokadjára  kb.( pl. a mai napon is) kaptam meg ezt a mondatot! 

" .....mennyiiii ....120 kiló??? Hát én nem tudlak elképzelni ducin!!!"

Ezt az elmúlt 3 év során nem egyszer, nem kétszer kaptam már meg.......de csak most esett le igazán,a mondat mögöttes tartalma. Hisz hosszú éves rinyálás és ilyen olyan fogyókúrák,diéták után.....mikor mindig meséltem ennek annak,osztálytársaknak barátnőknek,rokonoknak..... azt,hogy is képzelem a fogyást........rendre az esetek 80%-ban azt a kísérő szöveget kaptam,hogy

"...., Dóri.....én nem tudlak elképzelni "vékonyan!!!"               és ezalatt nem azt kell érteni,hogy sovány, hanem  normális testalkat....hisz már tiniként is arra vágytam, nem arra,hogy zörögjenek a csontjaim.

Most pedig végre leesett,hogy fordult a kocka. Az újabb emberek az életemben akiket megismerek és szóba jön a fogyás(mert hát a nők témájának szinte szerves része ) és én is elmondom a meglátásaim,tapasztalataim akkor óhatatlanul automatikusan rákérdeznek......"miért, te mennyit fogytál??"     és a válaszom kikerekedett szemeket eredményez......és az első vagy az,hogy              " hogy sikerült???!!"        vagy az         " na,neee én nem tudlak elképzelni több mint 100 kilósan!"

Ha nem is mondanának semmit, én már akkor is örülök/örülnék, hisz amit akartam és kitűztem célul azt elértem. De ezek a pluszok,döbbent arcok, dicséretek, kérdések tömkelege......  teszik még klasszabbá a fogyást. Hisz aki már küzdött akár csak 3 kiló felesleggel,tudja,hogy nem olyan könnyű leadni..... 

Mindig magunknak bizonyítsunk be,hogy képesek vagyunk rá,hogy el tudjuk érni a kitűzött célt. A környezeti(rokonok,barátok, ellenségek.....) hatásokat legyen az pozitív vagy negatív,mindig úgy kell alakítani,hogy a saját malmunkra hajtsuk a vizet.