Az egy dolog,hogy nekem már-már étcsokoládé színére hajazott a cukrom….. kevergettem, csöpögtettem rá a vizet….úgy ahogy elő volt írva. Aztán mikor már úgy gondoltam, hogy tuti kéz meleg és semmi brutális égési sérülésem nem lesz….. óvakodva, a bal kezem mutató ujjával leteszteltem,hogy rámarkolhatok é?! Nos, én kicsit sem nőies felordításba törtem ki….némi kocsis szintű káromkodással megspékelve! A cukor konkrétan ráégett ujjbegyemre!
De nem olyan fából faragtak,aki egy komoly égési sérülés után feladja a küzdelmet…….nem-nem! Tovább vártam,hogy hűljön….aztán teszt gyanánt felkentem a karomra…..még csak bele sem ragadt az apró szőröcskékbe, inkább tiszta ragacsos cukor lé lepte el a karom.
Szépen lemostam,majd rápillantottam a tefal serpenyőmre….és érzékeny búcsút vettem tőle. Mivel addigra már kőkeményen beleszáradt a cukker. Amit tudtam kikapargattam és a szemetesbe dobtam. Arról meg is feledkezve,hogy ezzel újabb munkát zúdítok a nyakamba.
Másnap reggel egy kisebb hagyna kolónia nyaldosta a félresikerült cukorgyantám.
Szóval nekem nemhogy jó nőnek nem sikerült lenne, inkább pancser nő lettem !
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése